2.rész

  Már négy hete, hogy el költöztünk. Az igaz, hogy Zayn házába lakunk szóval most együtt élünk. Zayn sikeresen kilépett a bandából mint ahogy akarta. Zayn és Perry szakítottak. Sean pedig jól éri magát itt Zaynel. Aminek én is örülök. Zaynel eléggé össze barátkozik az egy hónap alatt ami furcsa. Hogy miért? Mert én és Zayn a suliba utaltunk egymást, állandóan csesztettük egymást.
Hát igen. Érdekes.
Ma Zayn és Sean el mennek valahova. Nem igazán tudom, hogy hova de mennek.
-Készen állsz?-veszi fel Seant Zayn.
-Persze. Hova megyünk? - kérdi nagy szemekkel.
-Az titok, nemsokára meg látod.
-Sean hallgass Zaynre és ne fuss el mint szoktál.
-Nem fogok. - mondja majd meg ölelem.
-Zayn vigyázz Seanra.
-Mindenképpen. - mondja majd elindultak.
-Sziasztok.
-Szia. - köszönnek egyszerre.
Majd el mentek. Én pedig vissza mentem a házba és be zártam majd fel takarítottam, meg főztem és neki álltam laptopozni.

***

Pár órával később valaki kopogott.
-Megyek. - majd ki nyitottam és a postás állt az ajtóba.
-Jó napot. Emily Adams?
-Igen.
-Ez magának jött.
-Miez? - fogom még a dobozt.
-Nem tudom. De itt írja alá. - majd alá irtam és át vettem. Majd el ment a postás. Aztán be mentem és kibontottam a csomagot.
Egy ruhát és egy cipőt találtam benne..
Meg egy cetlit.
"Legyél kész 19:00-ra. Valahova el viszlek magammal, Sean miatt ne aggódj a szüleim vigyáznak rá. Z"
Akaratom ellenére is el mosolyodtam.
-Ez gyönyörű. - mondom magamba.
***
Majd el mentem lezuhanyozni és olyan öt óra lehetett amikor Zayn és Sean meg jöttek meg velük jött egy csaj is.
Én meg a kanapén ültem és dolgoztam.
-Szia! Emily képzeld....-fut oda hozzám Sean. - Képzeld még ismertem Zayn családját és nagyon kedvesek és voltunk a kedvenc helyén is.
-Tényleg. Akkor jó napotok volt. - ölelem meg Seant.
-Igen fantasztikus. - mondja.
-Menj vedd le a kabátot meg a sapkát.
-Jólvan.
-Szia. Emily vagyok.
-Szia. Én pedig Walyha.
-A húgom.
-Szóval te vigyázol ma az öcsémre.
-Az öcséd? Azt hittem, hogy a fiad.
-Nem. De érdekes mert a bátyád is azt hitte. De nem ő a kis öcsém akit igazából fiamként szeretem. De hova is megyünk?
-Egy gála estre.
-Jól hangzik.
-Akkor ti most együtt vagytok?
-Nem. Csak...-szakit félbe Zayn.
-Barátok vagyunk.
-Értem.
-Emily mit főztel? - kérdi Sean.
-A kedvencedet.
-Lasagne?
-Igen. - nézek rá nagy szemekkel úgy mint ő rám.
-Akkor gyere menjünk készülődni. - fogja meg a kezem Walyha és húz fel az emeletre. - Milyen ruhát vett neked Zayn? - kérdi nagy szemekkel.
-Ezt. - adom oda neki.
-Mindig is jó ízlése volt.
-Ezt sose vettem észre. -mondom.
-Honnan is tudhattad volna. Amúgy honnan ismeritek egymást?
-Hát....egy osztályba jártunk. Csak aztán ő sztár lett én meg maradtam a suliba és ennyi azt hiszem.
-Mindig is kedves volt.
-Hát a suliba nem.
-Mi?
-Tudod Zayn a menők csapatába került én meg hát igen én...én nem voltam népszerű.
-Zayn menő volt a gimibe?
-Igen. - mondom.
-Na szóval ezt fogod fel venni? - kérdi.
-Hat nem tudom. Lehet. Szerinted?
-Szerintem ezt vedd fel.
-Oké.
-Na menj öltözni.
Majd el mentem fel öltözni.
-Ez a cipzár...nem tudom fel húzni. Segítenél?
-Persze. - majd fel húzta a cipzárt.-Most pedig még csinálom a hajad és ki sminkellek.
-Köszi. - mondom majd le ültem a tükör elé és ő maga felé fordított majd a hajamat meg csinálta és utánna a sminkemet.
Amint meg csinálta a tükör felé fordított és el állt a szavam.
-Na tetszik?
-Ez...fantasztikus lett. Mégis hogyan?
-Csak egy szép lány kell hozzá és sikerül. - mondja.
-Köszönöm. - ölelem meg.
-Ugyan nincs mit.
Majd le ment Zayn hez. Én még bele néztem a tükörbe és el csodalkoztam:

Én pedig ki léptem az ajtón és azt hallottam:
-Hol van Emily? Késésben vagyunk. - mondja nekem háttal majd a lépcsőnél el indulok lefelé.
-Ott van. - fordul meg Zayn.
-Gyönyörű vagy. - érek le a lépcsőn.
-Te is jól nézel ki. - mondom.
-Emily. - jön oda Sean.
-Jó légy ám és fogadj szót Walyhanak.
-Minden rendben lesz.
-Emily szép vagy.
-Köszönöm.
-Mehetünk? - emeli fel a kezét hogy karoljam át.
-Persze.
-Sziasztok jók legyetek. - mondja Walyha.
-Sziasztok. - majd el indultunk.
Amint oda értünk a sofőr kinyitotta az ajtót és el indultunk be.
-Azt mondtad gála lesz.
-Gálát mondtam? Bált akartam.
-Zayn én nem....
-Tudom és nyugodj meg. Én sem voltam még bálba.
-De tuti voltál már.
-Persze, hogy voltam csak nem veled. Gyere...-rakja fel a kezét én pedig átkarolom neki.-Mehetünk?
-Igen.
-Ne félj minden rendben lesz.-majd el indultunk az ajtó felé és Zayn öltönyének az ingét kezdtem el markolászni.
Amint be értünk mindenki minket kezdett el nézni. Így még jobban szorittottam.
-Gyönyörű vagy.-,fogja meg a kezem.
-Látod , hogy mindenki minket néz?
-Mert egy gyönyörű emberrel érkeztem.-nézek rá, majd elmosolyodik.
Oda mentünk a puncsos tálhoz és töltöttem magamnak és Zaynek is.
-Gyere táncolni velem. - mondja Zayn. 

-Zayn én nem tudok táncolni. - mondom majd kínosan el nevettem magam. 

-Én sem. -mondja. Majd neki álltunk táncolni. 

-Mégis miért segítesz nekem? - kérdem. 

-Mert az emberek meg érdemlik a segítséget, főleg az olyanok mint te. 

-Aranyos vagy. 

-Meg kell kérdeznem valamit ami lehet nem rám tartozik de érdekel. 

-Mi lenne az? 

-Az anyukád hol van? 

-Pár évvel ezelőtt halt meg. - mondom, majd le hajtom a fejem. 

-Sajnálom. 

-Ugyan, nem a te hibád. - nézek a szemébe . 

-De azért.... - szakitja félbe számomra ismerős hang.
-Emily Adams. - kapom oda a fejem.
-Jensen. - nézek rá.
-Te nem szoktál ilyen puccos helyre járni. Mi lett veled?
-Nem is szoktam. Úgy hivtak meg. - mondom. Nem hittem, hogy akármikoris találkozok ismét Jensenel.
-Jensen beszélhetnénk? - kérdem. - Négy szem közt. - nézek Zaynre.
-Persze, iszok puncsot. - mondja majd el megy.
-Te meg mit keresel itt?!-kérdem.
-Ugyan Emily....-hangsúlyozza az Emilyt. - Vagy inkább mondjam az, hogy A....-fogombe a száját.
-Fogd be! Ne merd...ha valakinek is el mondod azt meg bánod.
-Na de Amanda soha ne mondj olyat amit meg bánsz.
-Nem tudom ki az akiről beszélsz.
-Oh dehogy is nem. Ugye bár? - néz rám.
-Mit akarsz?
-Segíteni. Szívesen segítek.
-Nem kell a segítséged. Minden úgy alakul ahogy én tervezem. Nem kell félned és amúgy is vannak akik segítenek.
-Jaj, ezt te se gondolatod komolyan. Egyedül én segíthetek neked.
-Nem kell a segítséged. Meg oldom. - majd el mentem mellette és le vállaltam.
Majd csak annyit hallottam  hogy fel nevét és azt mondja "úgyis hívni fogsz". Nem fogom hívni soha.
-Baj van? - kérdi Zayn. - Honnan ismered?
-Nincs, minden rendben. - erőltetek magamra egy mosolyt. - Régi barát. - nézek rá Jensenre.
-Már értem. Nem olyan ember akinek úgy látszana mintha lennének barátai.
-Meg lehet. - nézek rá Zaynre.
-Van kedved meg táncolni?
-Persze. Ez nem ront el semmit. - mondom mosolyogva. Majd táncoltunk...

***

Amint haza értünk Zayn egy kicsit részeg volt.
-Zayn meg jöttünk. - ébresztem fel. Kicsit nagyon részeg lett.
-Hmmm...-néz  fel.
-Meg jöttünk.
-Oké. - mondja. Majd ki száll.
-Jól vagy Zayn? - kérdem.
-Persze. Nem vagyok részeg. - mondja.
-Aha látom. - nevetek.
-De nem vagyok részeg. Esküszöm csak úgy csinálom. - neveti el magát.
-Na gyere te nagy gyerek.
-Kisasszony segítsek? - kérdi Zayn testőre akinek még most sem tudom a nevét.
-Igen, köszönöm őőő....
-Enderson.
-Enderson köszönöm. - majd be viszi Zaynt a házba. Én meg egy pillanatig maradok mert a telefonomat bent hagytam a kocsiba.
-Emily..-nezek ki az autóból.
-Eathan?-nezek rá. Szállok ki a kocsiból.
-Gyönyörű vagy.
-Köszi,  hát te? 

-Csak annyit akartam meg kérdezni, hogy mikor....
-Mit mikor?
-Beszéljük meg a munkát.
-Munkát? - kérdem majd a szemével mutatja  hogy ott van valaki.
-Ja a munkát. Holnap. Gyere az irodába és meg beszéljük.
-Rendben. Köszi. Csak ezért jöttem ide. Szia.
-Szia. Jó éjt. Majd fel hívlak ma. Ha úgy meg felel.
-Persze. Jó éjt sziasztok. - majd el megy.
Én pedig be indultam. Mivel csak Zayn testőre volt az. Majd fel mentem a szobámba le zuhanyoztam és le feküdtem...